1848/49-es szabadságharcra és forradalomra emlékeztünk
A hegyvidéki csapat együtt emlékezett az 1848/49-es szabadságharcra és forradalomra a Budapesti Fidesz és a Budapesti Fidelitas fáklyás vonulásán.
Kicsik és felnőttek, fiatalok, nagyszülők, szülők, unokák közösen énekeltük: Kossuth Lajos azt üzente… 
Interjú Dr. Péchy Lászlóval (12. vk.)
Önt ismerve az ember azt gondolja: része a kerületnek. Tényleg így van?
Már nagyszüleim itt éltek a harmincas évektől a Csörsz utcában. A XII. kerület akkoriban alakult meg az I. kerület átszervezésével, és nagyapám – aki építészmérnök volt és a Székesfővárosnál dolgozott műszaki tanácsosként – tervezte és építtette a Csörsz utcai lakásunkat. Ez az utca akkortájt épült ki. Egyébként több más építkezés mellett főmérnökként az ő nevéhez fűződik a Sziklakórház kivitelezése is a 40-es években.
Az ötvenes években azután – ellentétben több rokonnal – valami csoda folytán megúsztuk a kitelepítést, és bár a lakást államosították, benne maradhatott a család. A testvéremmel együtt én is itt születtem a kerületben, a Sportkórházban.
Interjú Tóth Dezsővel (11. vk.)
Tősgyökeres hegyvidékiként szűkebb és tágabb értelemben is otthona önnek a kerület. Mennyire vett részt eddig a közéletében?
A Hegyvidéken születtem 1982-ben, azóta is itt élek a családommal. Erős a kötődésem a kerülethez, hiszen felmenőim generációkon át itt éltek, élnek. A Hegyvidék már kiskorom óta fontos szerepet tölt be az életemben; ide jártam óvodába, iskolába, plébániai közösségbe. A zugligeti kempingben tanultam meg korcsolyázni, a Harangvölgyben szánkózni. Aztán az érettségi után kétéves technikumot végeztem nyomtatványszerkesztő technikus szakirányon, majd a Budapesti Műszaki Főiskolán műszaki menedzser szakon szereztem a diplomámat. A főiskola mellett marketingterületen helyezkedtem el, jelenleg is ezzel foglalkozom. A hegyvidéki elkötelezettségem okán a korábbiakban különböző bizottságok munkájában vettem részt, a háttérből segítettem tevékenységük irányítását, ennek köszönhetően több részterületet is alaposan megismertem, és reális, átfogó kép alakult ki bennem a teljes kerületről is. Tudom, hol van nagyobb szükség a fejlesztésre, és arról is van pontos elképzelésem, hogy mely területeken lehetne észszerűsíteni. Mindenképpen az a cél lebeg a szemem előtt, hogy – miként eddig is az volt, ezután is – a Hegyvidék élhető, szerethető, biztonságos, kényelmes kerület legyen, melynek képviselői, vezetői az itt élőkért dolgoznak, munkájukat felelősen és számon kérhetően végezzék, a jelenlegi lakosság a jövőben ide születő, ide költöző kerületiek érdekében. Az apaságra készülve azt tartom a legfontosabbnak, hogy olyan kerületben élhessünk, ahol gyerekeink a gazdag múltból táplálkozva, szellemileg gyarapodva, fizikailag egészségesen fejlődve cseperedhessen fel, hogy aztán szüleik, nagyszüleik példáját követve maguk is felelős vezetői legyenek szűkebb pátriájuknak.
Interjú Dr. Gámán Gáborral (10. vk.)
Mióta és mennyire ismeri a Hegyvidéki Önkormányzat működését?
Kilenc éve segítem a Tulajdonosi és Városfejlesztési Bizottság munkáját annak külsős tagjaként. Ennél fogva 2010 óta mélyen belelátok a Hegyvidék működésébe, működtetésébe.
Tapasztalataim szerint a bizottságunk elé kerülő anyagok jól kidolgozottak, megfelelnek azoknak a vonatkozó jogi előírásoknak, amelyeket az előterjesztések tartalmaznak is. Az üléseken részt vesznek a témákat kidolgozó önkormányzati dolgozók is, akik a tárgyalások során felmerülő kérdésekre részletes indokolással és magyarázattal szolgálnak. Ezeket és a bizottság tagjainak véleményét figyelembe véve, a bizottság elnökének összefoglaló indítványa alapján történik a határozati szavazás. Többségében változatlanul, vagy kisebb módosításokkal javasoljuk a képviselő testületnek az előterjesztés elfogadását, de volt már példa arra is, hogy annak átdolgozását, illetve a döntés, vagy végrehajtás elhalasztását javasoltuk.
A bizottságok a felsoroltak alapján tehát – bár nem közvetlenül, de áttételesen – részt vesznek a kerület irányításában.
Hasonló, de még áttételesebben illeszkedik a kerület irányításába a Hegyvidéki Útfejlesztési Testület tevékenysége, amelynek tizenegy éve vagyok a tagja. A testület hatékonyságát erősítik azok, akik társadalmi munkában, a lakóhelyük környezetében figyelemmel kísérik az utak, járdák, lépcsők, támfalak állapotát. Nem csak a műszaki állapotot figyelik, hanem azt is, hogy a megnevezett létesítmények alkalmasak-e a biztonságos és hatékony jármű- illetve gyalogos forgalom lebonyolítására. A testület ülésein beszámolnak tapasztalataikról és javaslatot tesznek a felismert hiányosságok valamint problémák megoldására. Az éves költségvetésben az útfejlesztésre rendelkezésre álló kereten belül ezek figyelembevételével, a sürgősségi és területi arányosságra figyelemmel lehet és kell a munkálatokat ütemezni.
Interjú Dr. Gidófalvy Dénessel (9. vk.)
Mit jelent önnek a Hegyvidék?
Kis túlzással az életerőt. Ide születtem, ide kötnek gyermek-, ifjúsági- és felnőtt korom legszebb emlékei, a Kós Károly iskola, a városmajori Jézus Szíve plébánia, a BSE tenisz és vívó szakosztálya és megannyi családi emlék, baráti felfedező túrák, csavargások. A gyerekkorom óta itt megtapasztalt értékek a mai napig erősen meghatározzák az életemet. Már fiatalon fontosnak tartottam, hogy kivegyem a részem a közös feladatokból. Aktív szerepet vállaltam a helyi plébánia közösségi életében, így az ottani barátaimmal egyebek mellett beteglátogatásokat és a határon túliak megsegítését célzó programokat szerveztünk. Nagyon sok szegletét ismerem, miközben nagyon sokat is tud változni 20-30 év alatt egy kerület zsongása, arculata, az éltető erő lüktetése. Ettől még a kerület fundamentuma, jellegzetessége ugyanaz marad, amitől nem lehet elszakadni, ha az ember beleszagolt a levegőjébe.
Interjú Kovács Lajossal (8. vk.)
Mióta foglalkozik helyi közügyekkel?
A 2006-os választáson nyertem el először a választópolgárok bizalmát és annak az évnek októberétől dolgozom alpolgármesterként az önkormányzat kötelékében. Egy idő után úgy éreztem, szükségem van új impulzusokra annak érdekében, hogy meg tudjam őrizni a szakmai kreativitásomat ezért négy évvel ezelőtt visszatértem a gazdasági életbe. Mindvégig szorosan követtem, támogattam azonban körzetem fejlődését és képviseltem 8. sz. körzetben lakó emberek érdekeit.
Interjú Fonti Krisztinával (7. vk.)
Melyek a kedvenc helyei a kerületben?
Sok olyan pont van a Hegyvidéken, ami nagyon kedves a szívemnek, ezért egyet-kettőt nehéz kiválasztani. Mivel hosszas felsorolást nem szeretnék tenni, elsőként talán a Királyhágó teret emelném ki. A közelében lakom, így nap mint nap átmegyek a téren, és minden alkalommal hat rám a varázsa. Szeretem például, hogy bár sokan töltik itt szabadidejüket – idősek üldögélnek a padokon a szökőkút körül, szülők kisgyerekekkel játszanak a patak mellett, kutyákat sétáltatnak –, a tér mégsem zsúfolt, hanem megőrizte családias hangulatát.
Ez a tér azonban nem „városközpont”. Az eddig hiányzott a kerületből. Ezért is alakítottuk ki a Városháza teret, amely mára közkedvelt területként működik. Mivel itt dolgozom, itt is naponta megfordulok, sőt az irodám ablakából is ide látok. Sokan megfordulnak a téren, s mára már nem csupán átszaladnak itt az emberek, hanem leülnek, megpihennek, beszélgetnek, itt találkoznak egymással. Vagyis szerves részévé vált a kerületnek.
Itt található a Kulturális Szalon új, modern épülete, ami számtalan programmal várja a hegyvidékieket a kisbabáktól a legidősebbekig. Nagyon jó közösségek működnek itt, s talán ez a legnagyobb értéke ennek a nagyszerű intézménynek.
Vagy gondoljunk a Margaréta játszótérre, amely nem csupán a kerület, de egész Budapest egyik legnépszerűbb játszótere. Nagyon sok család jár ide, jó hallani egész nap a gyerekek vidám zsivaját.
Igazán teljes az Ízlelő étterem június megnyitásával lett a tér. Túlzás nélkül mondhatom, hogy szívügyem az Ízlelő, mely megváltozott munkaképességű embereknek ad lehetőséget munkára, kiteljesedésre. A családias hangulat, a kedves kiszolgálás mellett igazi gasztronómiai élményekben lehet részünk, ami nagy öröm itt a kerület szívében. Sokat dolgoztunk munkatársaimmal azon, hogy megnyílhasson az Önkormányzat épületében ez az étterem, mondhatom, valóban a szívügyemmé vált, ezért nagyon örülök a megvalósulásának, s jó látni, mennyien ebédelnek itt az önkormányzat dolgozói mellett fiatalok és idősebb környékbeliek.
Interjú Mikó Gergellyel (6. vk.)
A hegyvidéki születése mellett több bizottság tagjaként, sőt, egykori alpolgármesterként kevesen ismerik olyan jól a kerületet, mint ön. Miért tartja szükségesnek, hogy aktívan részt vegyen a közéletben?
A Hegyvidéken születtem, 1971-ben. A gimnáziumi érettségi után a Budapesti Műszaki Egyetemen okleveles építőmérnökként diplomáztam, majd posztgraduális MBA-képzésben vettem részt. 2016-ban, már a Normafa Park igazgatójaként, elvégeztem az erdészeti szakmunkás képzést. Feleségem okleveles közgazdász. Két lányunkat neveljük, akik az óvoda és az iskola mellett lelkesen tanulták táncainkat, a sok díjjal kitüntetett Csillagszemű táncegyüttesben. Szabadidőmben, ha csak tehetem, kihasználom gyönyörű környezetünket. Mivel pár perc alatt a Normafánál vagyok, ahol telente hódolni tudok a sífutás örömeinek.
A 1989-ben a „nagykorúvá” válásommal együtt érkezett el a rendszerváltás, úgy gondoltam végre lehetőségünk van részt venni az ország és saját jövőnk formálásában. Hangvétele és Magyarország szabadsága iránti elkötelezettsége miatt egyértelmű volt számomra, hogy a közéletben való részvételt a Fidesz színeiben szeretném megvalósítani. Nem tartottam magam politikusnak, és soha nem is törekedtem arra, hogy azzá váljak, mindig a helyi közösségekben való részvétel, lakókörnyezetünk fejlesztése, jobbá tétele volt számomra a fontos. A családom megélhetését biztosító munka mellett nagyon fontos számomra az a közösség, ahol élek, ezért képviselőként igyekszem tenni az élhetőbb Hegyvidékért. Hiszek benne, hogy a mindennapi életünket jelentősen meghatározó, épített és természetes környezet rendben tartása és fejlesztése hatással van a napi közérzetünkre.
Interjú Menyhárt Évával (5. vk.)
Túlzás nélkül: ön a Kulturális Szalon szíve-lelke. Hogyan fér meg a Szalon vezetése és a képviselői munka egymással?
Kiegészítik és erősítik egymást. Gyermekkorom óta közösségben érzem jól magam, mindig is fontos volt számomra a másik ember, legyen az közvetlen családtag, barát, munkatárs, ismerős. Pedagógusi-mentálhigiénés végzettségem még inkább ezen az úton indított el, sohasem voltam magányos típus. Odafigyelni a másik emberre, megérteni és felismerni értékességét és fontosságát, szerintem napjainkban egyre inkább szükséges. A Hegyvidéki Kulturális Szalon vezetőjeként valóban pezsgő közösségi élet vesz körül. A 2011 óta működő Szalon rendezvényein, előadásain folyamatosan növekszik a látogatói létszám, naponta több száz vendéggel van lehetőségem találkozni. A velük való kommunikáció hallatlanul értékes információ mindarról, ki mitől érzi jól magát a Hegyvidéken. A rendezvények, művészeti kiállítások résztvevői mellett számos civil közösség végzi tevékenységét a Szalonban, így lehetőségem van a kerületi civil szervezetekkel való közvetlen kapcsolattartásra is. Igyekszem a megismert kerületi problémák megoldásában képviselőként közreműködni. A képviselői fogadóóráimon sokan szinte ismerősként keresnek meg, bizalommal fordulnak hozzám, s ez gördülékennyé teszi az együttműködést.
Interjú Sikota Krisztinával (4. vk.)
A Kulturális Bizottság elnökeként jól ismeri a kínálatot. Milyennek értékeli a hegyvidéki tartalmas kikapcsolódási lehetőségeket?
A Hegyvidék sok szempontból kivételes adottságokkal rendelkező kerület, kulturális téren is. Budapest sokszínű, európai színvonalú kulturális-művészeti kínálatában olyat létrehozni, amiért érdemes helyben kultúrafogyasztónak maradni, azt gondolom nagyszerű teljesítmény. Bátran állíthatjuk, hogy szinte minden műfaj szerepel a hegyvidéki kulturális kínálatban és minden korosztály talál magának színvonalas és élvezhető kikapcsolódási lehetőséget. Jó érzéssel tölt el, hogy mindennek az elérését bizottsági elnökként immár 13 éve támogathatom, alakíthatom.
Kerületünk legnagyobb kulturális intézménye, a MOM Kulturális Központ több helyszínen, kiemelkedően magas látogatószámot produkál és méltán népszerű, mind szűkebb pátriánkban, mind Budapest szerte is. A mögöttünk álló önkormányzati ciklusban is nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy folyamatosan fejlesszük kulturális intézményink infrastruktúráját.
A nemrég átadott, modern építészeti megoldásaiért díjazott épületben működő Kulturális Szalon egy csapásra telt meg élettel. Nem „csupán” kulturális központként, hanem közösségi térként is működő Szalon egyik küldetése szerint ahhoz is hozzájárul, hogy senkinek se kelljen magányosnak éreznie magát a kerületünkben. Rengeteg ismeretterjesztő, főként az idősebb generáció számára összeállított program és klub nagy része ingyenes a kerületi lakosok részére és azt tapasztaljuk, hogy nagy is az igény ezekre a programokra.
Nagyszerű dolognak tartom azt a kezdeményezést, hogy a művészetet kihozzuk közterületekre. Ezt élhetjük át Városháza téren, ahol jó időben rendszeresen hallhatunk különböző stílusirányzatok képviselőitől minikoncerteket, de említhetném a Gesztenyés kertben elhelyezett Boldi A szabadság szárnyaló madara című alkotását, mellyel bárki kapcsolatot teremthet, mert nem egy magas talapzaton áll, hanem testközelben, így egy jó szelfit is készíthetünk vele.
Számomra egyik legkedvesebb kulturális színtér a Hegyvidék Galéria, amely szintén új, modern helyszínen, a Királyhágó téren várhatja a képzőművészet rajongóit. A kortárs művészeti törekvéseket, kerületi, magyar vagy határon túli magyar képzőművészetet bemutató galéria a tárlatokon kívül kulturális színtérként is helyet ad tárlatokat kísérő rendezvényeknek, tárlatvezetéseknek, múzeumpedagógiai foglalkozásoknak, művészettörténeti előadásoknak, műterem-látogatásoknak is.
A Hegyvidék Helytörténeti Gyűjtemény is megújult helyszínre, a zugligeti Lóvasút épületébe került, ahol már az épület is helytörténeti jelentőségű és már a látványa is különleges élmény.
Kulturális intézményeink közös vonása, hogy a kultúra megélését közösségi élménynek is tekintik, és ezzel hozzájárulnak a mikroközösségek kialakulásához. Ezt a törekvést képviseli a Galéria 12 Egyesület is. Büszkék lehetünk arra, hogy a hegyvidéki művészek közössége immár közel 10 éve saját Galériájukat tudják hónapról hónapra új kiállítással megtölteni.
- 1
- 2
- Következő →
Hegyvidéki Fidesz 