Interjú Dr. Péchy Lászlóval (12. vk.)

Posted on

Dr_Pechy_Laszlo_szorolap

Önt ismerve az ember azt gondolja: része a kerületnek. Tényleg így van?

Már nagyszüleim itt éltek a harmincas évektől a Csörsz utcában. A XII. kerület akkoriban alakult meg az I. kerület átszervezésével, és nagyapám – aki építészmérnök volt és a Székesfővárosnál dolgozott műszaki tanácsosként – tervezte és építtette a Csörsz utcai lakásunkat. Ez az utca akkortájt épült ki. Egyébként több más építkezés mellett főmérnökként az ő nevéhez fűződik a Sziklakórház kivitelezése is a 40-es években.

Az ötvenes években azután – ellentétben több rokonnal – valami csoda folytán megúsztuk a kitelepítést, és bár a lakást államosították, benne maradhatott a család. A testvéremmel együtt én is itt születtem a kerületben, a Sportkórházban.

Mi vonzza a közigazgatásban?

Középiskolás korom óta érdekeltek a közéleti kérdések, és akkor ért a rendszerváltás, amikor Sopronban jártam az Erdészeti Egyetemre. Abban az időben már aktívan részt vettem az egyetemi közéletben is, hallgatók által delegált tagja voltam a Kari Tanácsnak, és többféle önálló szerveződésben részt vettem. Néhány hallgatótársammal alapítói voltunk a soproni Fidesznek és ezzel együtt a soproni Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásaira is többször meghívtak, mint a városi Fidesz delegáltját, így részt vettünk az ottani rendszerváltó folyamatokban. Amikor 1993-ban visszaköltöztem Budapestre, bekapcsolódtam az itteni hegyvidéki munkába. Így azután 1994-től a Közrend és Közellátási Bizottságban dolgoztam külsős delegált tagként, majd 1998-tól egészen mostanáig egyéni körzetben megválasztott képviselőként.

 

Mi az, amire úgy emlékszik vissza, hogy „bár nem volt könnyű, mégis sikerült” és büszke rá?

A képviselőtestületi munka kevéssé egyéni projektekből áll. Azaz közös akaratból van jó néhány olyan megvalósult elképzelése az önkormányzatunknak, amire jó szívvel és talán büszkén is gondolhatok. Egyik ilyen sikeres beruházásunk volt a közelmúltban a Lóvasút épületének helyreállítása és kulturális és rendezvényközponttá alakítása. Ez különösen kedves számomra, mert egyik kedvenc elfoglaltságom a történeti épületek kutatása. Ez ráadásul egy romhalmaz volt. Először az önkormányzat próbálta értékesíteni, azután amikor így nem nagyon ment előre az ügy, bátorságot vettünk, és saját önkormányzati beruházásban helyreállítottuk, hogy kerületi intézményt hozzunk létre benne. Sikertörténetnek tartom a Csörsz utcai sportközpont nyereséges üzemeltetését is, a MOM Sport piaci körülmények között is megállja a helyét.

Jelenleg is futó nagy ívű tervünk a Normafa területének a helyreállítása és sokfunkciós kiránduló és pihenőterületté alakítása. Az országos költségvetésből pénzt is biztosít hozzá az állam, mivel messze túllépi a kerület anyagi lehetőségeit. Ütemesen haladunk vele, játszótereket építettünk, a közlekedést átalakítjuk, az Eötvös út nyomvonalát megváltoztatjuk, megújul a Libegő és a Fogaskerekű. A Fácános felújítása is most zajlik. Mindezt azért tesszük, hogy nagyobb zöldterületen többféle pihenési, kirándulási, sportolási és szabadidős lehetőséget nyújthasson ez a gyönyörű terület elsősorban a kerületieknek, de a fővárosiak számára is. Hasonló sikerünk a Városháza tér felújítása, vagy a Kulturális Szalon felépítése és működtetése, vagy akár a számos, rendszeres rendezvény vagy kulturális esemény szervezése.

Civil kezdeményezésre ösztönöztem egy önkormányzati díj létrehozását, ez a Hegyvidéki Közösségépítő Díj. Előzménye, hogy néhány éve az Irhás árokban egy nagyobb fővárosi közműfelújítás miatt alakult egy több száz fős civil közösség, Irhás Járda Projekt néven, akik több jó ötlettel álltak elő a beruházásra vonatkozóan. Ezeket az ötleteket önkormányzatunk is támogatta, és az ügy mellé állt. A legfontosabb javaslatuk ezek közül az volt, hogy az Irhás árok lefedését egy hosszabb szakaszon alakítsa ki a kivitelező, mégpedig úgy, hogy azon egy játszótér épülhessen. Ezt hosszas egyeztetéseken sikerült elérni a Fővárosnál is, így a fővárosi beruházás után az önkormányzatunk a lefedés területén megépíthette a ma is kedvelt Irhás árok játszóteret. Így nem véletlen, hogy a közösség szervezését kezdeményező Hölzel Gábor, aki emellett az egész folyamat egyik vezetője is volt, az újonnan alapított Hegyvidéki Közösségépítő Díj első díjazottja lett. Ez a közösség a mai napig működik, s ez mutatja, hogy a hegyvidéki közösségi erő, értő irányítás mellett, nagyszerű ötletek megvalósítója lehet.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s